A motiváció szó a latin movere, mozgatni igéből származik. Nem véletlenül használjuk a hétköznapokban a motiváció szót az életerő, energia, belső tűz szinonimájaként. Életünk gyakorlatilag minden területére hatással van, éppen ezért mindenki szeretne sokat birtokolni belőle. Mindannyian rendelkezünk egy ránk jellemző általános motivációs állapottal, amely nem feltétlenül állandó, inkább ciklikus váltakozás jellemzi. Egy új év kezdetén például sokunknak magasabb a motivációs szintje, gyakran ilyenkor jutunk különböző elhatározásokra arra vonatkozóan, hogy mit szeretnénk változtatni az életünkön a későbbiekben. De ilyen „döntő pillanat” lehet egy mély személyes válság, az érettségi vagy egy kerek születésnap is, ami után magasabb motivációs szinttel, nagyobb elszántsággal, más hozzáállással látunk neki dolgainknak. A motiváció fakadhat belülről, de külső forrásból is töltekezhetünk. Ebben a cikkben a belső hajtóerő témakörét járjuk körül részletesebben.

„Benső vezérünk” az intrinzik motiváció

A belső vagy intrinzik motiváció egy olyan belső késztetés, kíváncsiság, energia, amely tanulásra, fejlődésre, cselekvésre, tapasztalatszerzésre sarkall minket. Eredménye egy olyan belső indíttatásból végzett cselekvés, amelyet pusztán önmagáért, a tevékenység öröméért végzünk. Maga a tevékenység a jutalom, ami önmagában elég, nem szükséges valamilyen racionális cél felé irányítani.

A szociális környezet jelentős hatással bír a belső motivációra. Általános igazság, hogy a támogatás, dicséret segíti, míg az ellenőrzés, a kontroll gátolja a kialakulását.  

Az intrinzik motiváció kialakulását növelik:

·      az egyéni képességekhez, érdeklődéshez optimálisan illeszkedő kihívások, 

·      a teljesítményre vonatkozó pozitív visszajelzések, 

·      a választás szabadsága, 

·      a lehetőség arra, hogy a tevékenységet, feladatot a saját belátásunk szerint, a magunk módján és tempójában végezhessük. 

A belső motiváció kialakulását gátolják:

·      a lekezelő, lekicsinylő megjegyzések, 

·      a másokkal való összehasonlítgatás, 

·      illetve bizonyos esetekben a külső jutalmazás is.  

Ha folyamatosan jutalmat kapunk a puszta kedvből és örömért végzett dolgokért, akkor az eredeti belső motivációnkat kiolthatják, felülírhatják a jutalmak. Ilyenkor elkezdhetjük a jutalomért végezni a tevékenységet, amelynek megszűnte után esetleg felhagyunk az egésszel. Önmagában az, hogy értünk valamihez, nem növeli automatikusan a belső motivációt. Csak abban az esetben, ha saját elhatározásunkból, szabadon, kedvünk szerint végezhetjük az adott tevékenységet. Például, ha értünk a növényekhez, az nem jelenti azt, hogy minden körülmények között szívesen kertészkedünk, például a társasházunk közös kertjében. Csak abban az esetben tesszük ezt örömmel, belső indíttatásból, ha szabadon dönthetünk például az ültetendő növényekről, a kertészkedés időpontjáról és módjáról. Ha a közös képviselő fizetni akar a fűnyírásért, de cserébe beleszól, hogy hányszor locsolhatunk és mennyire kell visszavágni a sövényt, akkor a munka öröm helyett kínos kötelességgé válik. 

A külső motiváció

A belső késztetés ellentéte a külső motiváció. Ilyenkor az ösztönző hatás kívülről érkezik. Nem csupán a tevékenység öröméért csinálunk valamit, hanem azért, mert a külső hatások erre motiválnak. 

Külső hatás lehet például a 

·      bíztatás (dicséret, elismerés), 

·      pénzügyi ösztönző (fizetés, jutalom, előléptetés), 

·      valamitől való félelem (elbocsátástól, rossz érdemjegytől, leszidástól) vagy 

·      más emberek (szülők, partner, tanárok, barátok, társadalom) elvárásai.

A kétféle motiváció közti különbség egy egyszerű példával jól megvilágítható. Egy belsőleg motivált személy önszántából választja azt a képzést vagy tanulmányi irányt, amely őt személyesen érdekli, amelynek tartalmát élvezi. Egy külsőleg motivált ember nem a saját érdeklődéséből indul ki, hanem például a jövbeli kereseti lehetőség vagy a szülők vágyai alapján dönt.

Fontos tudni, hogy a belső motiváció és a külső motiváció gyakran egyszerre létezik. A fenti példánál maradva, érdeklődésünk mentén választunk szakmát magunknak, de azt is szeretnénk, hogy ezért jó fizetést kapjunk. A motiváció formái nem zárják ki egymást. A külső motiváció csak akkor oltja ki a belsőt, ha a külső jutalom (pénz, dicséret, elismertség, hírnév stb.) a konkrét teljesítménytől függetlenül, automatikusan fennáll.

A külső motiváció rendkívül hasznos támasz, segítség lehet az életben. Senki nem képes mindent belső elhatározásból, lelkesen, kitartóan csinálni. Mindenki életében vannak olyan tevékenységek, amelyeket nem szeret, de el kell végeznie. Ilyen esetekben igazán hasznos egy kis bíztatás, egy találó motiváló idézet, vagy például egy személyre szóló videóüzenet a Motivátors csapatának egy szimpatikus és elismert tagjától, ami tovább lendít, amiből erőt meríthetünk.  

A belső hajtóerő előnyei

Alapvetően a belső motivációt tekintik erősebb hajtóerőnek. Ha a motivációnk belülről fakad, az mindig velünk van és nem függünk ez ügyben a külső körülményektől. Nagyobb az elkötelezettségünk, a produktivitásunk, és nehézségek esetén erősebb a küzdőszellemünk.  

A belső motiváció mértéke erős összefüggésben áll a tanulási hajlandósággal, a szorgalommal, kitartással. Nagy előny a tanulmányokban, a munkában és az élet minden területén. 

A belső motiváció a kreativitás és a rugalmas gondolkodás előfeltétele is. Egy téma vagy helyzet kreatív feldolgozásához elsősorban valós érdeklődés szükséges az adott téma iránt. Boldogabbnak is érzik magukat azok, akik belső indíttatásból cselekszenek. Nem kell kényszeríteniük magukat, hogy bemenjenek dolgozni, vagy elvégezzenek egy feladatot. Ez nem azt jelenti, hogy a munka minden pillanata öröm számukra, de alapvetően elégedettek vele. 

Tartós változást többnyire akkor tudunk elérni, ha sikerül valóban belsővé tenni egy addig külső elvárást, motivációt. Például hiába tudjuk, hogy a dohányzás káros az egészségre, hiába mondják a családtagjaink, hogy szokjunk le, addig nem fog sikerülni, amíg meg nem születik a saját belső elhatározásunk. Esetleg ragasztgatjuk magunkra a nikotintapaszt, és közben sóhajtozunk, hogy nem megy ez nekünk. Aztán egy enyhe szívroham után úgy döntünk, hogy elég volt, és akkor – nem könnyen, talán küzdelmek árán, de – sikerül a leszokás.

Honnan ered a belső motiváció?

Sokféleképpen próbálták megmagyarázni az emberek eltérő motivációs szintjét. Az egyik legelfogadottabb magyarázat, az öndeterminációs elmélet, az univerzális emberi szükségletek kielégülésével hozza összefüggésbe a belső motivációt. Ezen elmélet szerint az embernek három veleszületett pszichológiai szükséglete van: a kompetencia, az autonómia és a kötődés. A kompetencia a meg tudom csinálni, megy ez nekem érzése. Az autonómia, mikor azt érezzük, hogy nem kell szerepet játszanunk, nem kell másnak mutatni magunkat, mint akik vagyunk, megélhetjük az önazonosság, önállóság, szabadság érzését. A kötődés a valahová tartozás szükséglete, a más emberekhez való kapcsolódást, velük való törődést és mások törődésének elfogadását jelenti. Minden embernek veleszületett igénye, hogy önálló legyen, önmagát irányítsa, ugyanakkor kapcsolatban legyen másokkal. Amikor ezek az igények kielégülnek, felszabadul a belső motiváció, ami által az ember többre lesz képes és teljesebb életet élhet.

Elősegíti a belső motivációt

Hiába szeretnénk több valódi belső késztetést, azt nem lehet csak úgy kikényszeríteni. A puszta akarat sokszor kevés ahhoz, hogy a számunkra kellemetlen feladatokra, tevékenységekre rávegyük magunkat. A belső motiváció azonban fokozható, például külső motivációs eszközök – mint például a jutalom vagy egyéb technikák – segítségével. A következő tippek segíthetnek:

·      Jutalom – Ha nehezünkre esik elvégezni egy feladatot, segíthet, ha utána megjutalmazzuk magunkat, vagy egy kellemetlen tevékenységet egy kellemessel kombinálunk. Például az adóbevallás benyújtása után beülhetünk egy finom ebédre, takarítás közben felpörgethetjük magunkat kedvenc zeneszámainkkal, vagy egy fárasztó meeting után meghallgathatjuk kedvenc motivátorunk videóüzenetét. 

·      Szünetek – Tartsunk rendszeres szüneteket. Könnyebben, hatékonyabban jutunk túl a kellemetlen feladatokon, ha időnként szünetet tartunk. Utána tiszta fejjel, megújult motivációval, koncentráltabban térhetünk vissza, ami által kevesebbet hibázunk és hatékonyabban dolgozunk. Szintén segíthet, ha a nagy feladatokat apró részekre bontjuk. Így egy-egy darab kevésbé lesz frusztráló, és jobb lesz a hangulatunk is.

·      Önkéntesség – A belső motiváció az önkéntességen alapul. Ne halogassuk a végtelenségig a kellemetlen teendőket. Ne várjuk meg a határidőt vagy a felszólítást. Sokkal könnyebben, jobb érzéssel végezzük a dolgunkat, ha a saját döntésünk alapján szánjuk rá magunkat. 

·      Értelem – Próbáljunk minden feladatban értelmet találni. Találjunk rá az egyes cselekedetek mögöttes értelmére. Lehet, hogy épp nincs kedvünk fél órát kocogni. Ne a futásra próbáljuk rávenni magunkat, hanem gondoljunk arra, hogy fogyni szeretnénk és egészségesebben élni.

·      Fókusz – egy-egy feladat, cselekvés átkeretezésével, nézőpontváltással szinte minden feladatban felfedezhetünk olyan részeket, amelyek érdekelnek. Erősítsük belső motivációnkat azzal, hogy ezekre összpontosítunk. Például utálunk takarítani, de szeretünk sportolni. Tekinthetünk a takarításra egyfajta testmozgásként.

·      Mozgás – Nem véletlenül származik a motiváció szó a latin movere, azaz mozgatni igéből. A fizikai aktivitás, a mozgás mindig jó ötlet, és szinte minden szituációban segít. A belső mozgás és az örömteli fizikai mozgás – legyen az séta, utazás, kirándulás, sport vagy tánc – erősen összefügg, a kettő keveréke inspirál és gazdagítja az életet.