Sok pszichológus számára érdekes jelenség, hogy az emberek segítenek és adakoznak mások javára. Ez ugyanis némileg ellentmond az ember vélt vagy valós természetének.

 A viszonzás nélküli megosztás ellentmond a homo oeconomicus elterjedt közgazdasági modelljének, amely szerint mindenki úgy hozza meg a döntéseit, hogy azok a lehető legtöbb hasznot hozzák neki. Ha ez a modell általános érvényű lenne, akkor senki sem adna pénzt ellenszolgáltatás nélkül – főleg nem idegeneknek. A tanulmányok és a tapasztalat azonban azt mutatják, hogy az emberek nagyon is hajlandók önként lemondani tulajdonuk egy részéről mások javára. Mi lehet ennek az oka?

A proszociális viselkedés, azaz az embertársaink iránt megnyilvánuló önzetlenség, segítség akár a saját kárunkra is, paradox jelenségnek tűnik, ha az evolúció mindent felülíró törvényeit vesszük alapul. Vajon miért életképes mégis évezredeken keresztül egy olyan viselkedés, melyben az egyén a vetélytársaknak kedvezve a saját lehetőségeit csorbítja a túlélésre és szaporodásra? A magyarázat az lehet, hogy az adott egyén esélyei átmenetileg csökkenhetnek ugyan mások támogatása miatt, de a csoport túlélési esélyei lényegesen javulhatnak általa, mert együttesen nagyobb eséllyel győzik le az akadályokat és adják tovább génjeiket. Ez az úgynevezett csoportszelekció. Ezen elmélet helytállóságát bizonyítja az is, hogy az ellenszolgáltatást nem váró adakozás, támogatás, segítségnyújtás világszerte, kultúrától függetlenül megfigyelhető. 

Az adományozás indítékai

Noha az adományozás kultúrától független jelenség, hátterében többféle indíték is állhat. 

·      Az adományozási motívumok általában besorolhatók az érzelmi vagy racionális kategóriákba, és gyakran átfedés, kölcsönhatás is lehet közöttük. Tisztán érzelmi indíték az együttérzés, ami kulcsfontosságú mozgatórugója minden adományozásnak, segítségnyújtásnak. További tisztán érzelmi okok a hála és az adakozás puszta öröme.

·      A racionális okok közé tartozik például az adókedvezmény vagy egyéb anyagi ösztönzők (például meghívás lehetősége rendezvényekre vagy nyereményjátékokra).

·      Amikor felelősségérzetből, elismerésből támogatunk például sajtóterméket, kutatási vagy környezetvédelmi projektet, akkor az érzelmi és a racionális összetevő egyaránt szerepet játszik.

·      Az adományozásban olyan szociodemográfiai tényezők is szerepet játszanak, mint a nem, az életkor, a jövedelem, a vallás, a családi állapot, a társadalmi, szakmai státusz és az iskolai végzettség.

·      Egyes kísérletek kimutatták, hogy a nők jóval gyakrabban adakoznak, mint a férfiak, és az adakozási hajlandóság az életkorral növekszik.

·      Ritkán cselekszünk tisztán altruista, azaz önzetlen okokból. Az altruista indítékok gyakran keverednek önző indítékokkal. A közgazdászok az altruizmus két típusát különböztetik meg. Egyrészt létezik a tiszta altruizmus, amely esetben az adományozók elégedettségüket abból nyerik, hogy az adományozással segíthetnek nehéz helyzetben lévő embereknek. 

·      A tisztátalan altruizmusban az adományozók saját viselkedésükből, „jóemberségükből” merítenek elégedettséget. Úgy érzik, hogy ők maguk is hozzájárulnak a támogatott alapítvány vagy szervezet társadalmi küldetésének teljesítéséhez, és hogy erkölcsileg is helyesen cselekszenek. 

Az adakozás modellezése – a diktátorjáték

Az adakozás lelki hátterének feltárására többféle vizsgálattal is előrukkoltak kutatók. Ezek közül egyszerűsége okán az egyik legkedveltebbnek az ún. diktátorjáték bizonyult.  Két játékos vesz részt benne, általában nem ismerik egymást. Egyikük a diktátor, azaz az adakozó szerepét kapja. Egy bizonyos keret – például 10 ezer forint – erejéig szabadon eldöntheti, hogy megtartja vagy valamilyen részben megosztja játékostársával. A diktátor hatalmi pozíciót tölt be, a másik pedig bizonyos értelemben ki van szolgáltatva – innen ered a játék neve. Christoph Engel, a bonni Max Planck Kutatóintézet igazgatója összesen 129 diktátorjáték-kísérletet vizsgált meg, és a publikációk összessége a következőket mutatta:

·      Átlagosan a diktátorok csaknem kétharmada adományoz valamennyit: húszból egy a teljes összeget, átlagosan pedig a pénzösszeg kb. 30% -át adják társuknak.

·      Az átadott összeget több tényező is befolyásolja, például származási ország, életkor vagy nem. 

·      A nők átlagosan lényegesen többet adnak, mint a férfiak, de többet is kapnak.

·      Az életkor is fontos szerepet játszik: a nagylelkűség az életkorral növekszik. A legtöbb középkorú résztvevő fele-fele arányban osztozik, míg az idősebbeknél az a tendencia, hogy a teljes összeget a másiknak adják.

·      Ha a diktátorok társadalmi kontroll alatt állnak, például úgy, hogy ki kell jönniük a címzetthez vagy akár egy csoporthoz, akkor csak néhányan nem adnak semmit. Érdekes módon ebben az esetben annak a valószínűsége is csökken, hogy a teljes összeget társuknak adják. A legtöbben, csaknem 40% ebben az esetben az összeg felét adja a társának. 

·      Erős ösztönzés a megosztásra, ha az adott összeget megsokszorozzák. Például, ha a címzett háromszor annyit kap egy adományozott forintért, akkor a diktátorok átlagosan többet adnak. 

·      Ezzel szemben a diktátorok hajlamosak többet megtartani, ha csökkentik az adományozott összeget, ha például 100 forintból csak 30 jut el a címzetthez. 

·      Minél gazdagabbak a címzettek, annál kevesebbet adnak a diktátorok. Összességében a rászorultság játszik szerepet: ha a diktátorok úgy vélik, hogy az alapítványnak vagy a támogatni kívánt személynek nagy szüksége van támogatásra, az jelentősen megnöveli az odaítélt összeget. 

Adakozni tehát jó dolog: túl azon, hogy másoknak segítünk, önmagunkat is építjük általa. A Motivátors csapata megkönnyíti számodra a helyzetet. Bármely megvásárolt szolgáltatásunk árának 10%-át jótékony célokra továbbítjuk. Válassz az általunk támogatott, több területen működő alapítványok közül; jelöld meg, kinek utaljuk a te 10 százalékodat.

Egyszerű, kényelmes megoldás, és a jó érzés nem marad el!

Források:

https://www.mpg.de/10878640/motivation-teilen

https://www.raisenow.com/de-de/blog/die-psychologie-des-spendens

https://mindsetpszichologia.hu/jobb-adni-mint-kapni-az-eset-amikor-a-penz-boldogit